konoha gimi-fanficc


Verő fényes reggelre ébredtek a Konohai gimi tanulói. Sakura felkelt és egy hatalmasat nyújtózott. Az órájára nézett és elmosolyodott.
- Van még időm lezuhanyozni.
És máris rohant a fürdőbe. Elővette cseresznyevirág illatú tusolóját és lefürdött. Amikor végzett kilépett, majd elkezdte szárítani a haját. Amikor végzett felöltözött egy zöld topba és hozzá rózsaszín rövidnadrágot vett. Háta közepéig érő rózsaszín haját cofba fogta egy rózsaszín gumival és rakott bele egy zöld hajráfot. Kent fel egy kicsit szempilla spirált és befújta magát a kedvenc cseresznyevirágos parfümével. Éppen vissza akart menni a szobájába, amikor valaki bele rohant és Sakura hátra esett.
- Mondtam már Moegi, hogy vigyázz!-szólt rá húgára Sakura és dühösen bevágta a szobája ajtaját. Bepakolt táskájába és éppen indulni akart, amikor megszólalt a telefonja!
- Halló?
- Szia Saku! Itt Hinata. Figyu! Siess a parkba itt várunk rád Tenten-nel és Temarival.
- Oké! Azonnal ott vagyok! Szia!
Betette telefonját a zsebébe és szélsebesen lerohant a földszintre. Bement a konyhába elrakta a reggelijét, és már nyitotta is az ajtót.
- Sziasztok! 5 körül jövök!
- Szia kicsim!
Sakura 10 perc múlva odaért a parkba. A többiek egy padon ülve beszélgettek.
- Sziasztok!
- Szia Saku!-köszönt Tema.
- Hali!(Tenten)
- Mehetünk lányok?-állt fel Hinata.
- Persze!-felelték kórusban
  Lassan beértek a suliba. Felmentek a harmadik emeletre, azután megcélozták a szekrényeiket. Kivették a tankönyveket és bementek az osztályterembe. Szerencsére Tenten lehajolt. Így nem találta el a fejét egy tornacsuka, amit az iskola legnépszerűbb csaja Ino Yamanaka dobott el.
- Mit tettél te szerencsétlen?! Letörted a friss műkörmeimet! Azonnal tűnj el innen!-ordibált Ino Sasamével.
Sakuráék nem is csodálkoztak a jeleneten, már régen megszokták. Ekkor belépett az osztályba Kakashi-sensei.
- Jó reggelt gyerekek!
- Jó reggelt sensei!- köszönte unottan a gyerekek.
- Akkor folytassuk, ott ahol abba hagytuk! Nyissátok ki a tankönyvet a 3…
- Bocsáss meg Kakashi, hogy megzavarom az órát, de bejelenteni valóm van!-lépett az osztályba az igazgató Tsunade-sama.  


- Gyerekek új osztálytársat kaptok! A neve Sasuke Uchiha.
Az ajtón egy fekete hajú és szemű fiú lépett be. Egy ujjatlan póló és egy farmer volt rajta.
A lányok nagy része majd nem elájult olyan dögös volt.
- Elég jól néz ki!-mondta Tema Sakurának
- Szerintem csak egy bunkót kaptunk. Jól fog illeni Inóhoz
- Igazad van, Ino már ki is szemelte már magának.-súgta Tenten.
Majd mind a négyen elkezdtek nevetni.
- Ha a hölgyikék befejezték a beszélgetést Sasuke megmutatom hova fogsz ülni!-nézett a lányokra dühösen az igazgató. Oda ülj le a rózsaszín hajú lány mellé!
- Köszönöm!- felelte Sasuke és elindult a helye felé, majd lazán ledobta magát. Szia!- köszönt hidegen Sasuke.
- Szia! Sakura Haruno vagyok!- motyogta Sakura és elfordult Tema felé, aki röhögött. Saku küldött egy-két gyilkos pillantást.
- Üdvözlünk Sasuke!Akkor gyerekek mindenki nyissa ki a  matektankönyvét a 30. oldalon!
Az óra csigalassúsággal telt. Amikor végre megszólalt a csengő mindenki eleresztette egy megkönnyebbült sóhajt. Sakura gyorsan felállt és barátai után ment.
- Pont ez kellett nekem! Egy  pasi padtárs.-sóhajtott Saku
- Ezt megszívtad!-nevettek a lányok.
- Köszi!-mérgelődött Saku.
Ekkor ért ide Neji és Naruto, Tenten és Hinata barátai.
- Sziasztok lányok! Mi a helyzet?- kérdezte Neji!
- Éppen Sakurát gyászoljuk!-felelt Tenten kedvesének és eleresztett egy mosolyt.
- Váltsatok témát és szálljatok le rólam!- mondta kedvtelenül Saku.
- Sajnálom Sakura! Kid halt meg?- kérdezte Naruto együtt érzően
Erre mindenki el kezdett röhögni, kivéve Naruto aki nem tudta miről van szó.
- Senkije, csak azért, mert Sasukét mellé ültették.-mosolygott Hinata szerelmére.
- Ja értem! Elég furának tűnik az a csávó.
Ekkor ment el a hátuk mögött Sasuke és Ino. Ino valamit magyarázott, míg Sasuke olyan fejet vágott, mint akit éppen kivégeznek. Sasuke ránézett Sakurára aki egy gyilkos pillantást küldött felé, „Ennek meg mi baja?”-kérdezte magától Sasuke.
Becsöngettek mindenki bement a terembe. Ezen a napon csak 6 órájuk volt. Amikor kicsöngettek Sasuke Sakura karja után nyúlt.
- MI VAN?- kérdezte Saku
- Miért nézel úgy rám, mint akit egy szempillantás alatt ki tudnál nyírni?-kérdezte gyanakodva a fiú.
- Semmi közöd nincs hozzá!-üvöltötte Saku és kitépte a kezét Sasukééből és elrohant. Sasuke meglepetten nézett a lány után.
Sakura rohant ameddig csak bírt. Majd lassított és elindult haza. Amikor belépett az ajtón nem túl bíztató dolog fogatta.

Az egész lakásban síri csend volt. Sakura egy kicsit megijedt, mert anyja és testvére ilyenkor már rég otthon szoktak lenni! Végig járta a lakást de nem talált senkit. Hirtelen megszólalt a telefonja.
- Halló?
- Szia kicsim itt anya!
- Anya hol vagytok? A frász kerülget, nektek is pont most kell eltűnni!- fakadt sírva Sakura
- De kicsim mi történt?
- Csak átkozott napom volt. Szóval hol vagytok?
- Kicsim kb. 1 hétig, nem leszünk otthon. Pénzt hagytam az asztalon! Bocsáss meg, csak téged nem vihettelek magammal, mert te nem hagyhatsz ki a suliból!
- Semmi baj anyu! Majd holnap beszélünk!
- Szia kicsim és semmi buli!
- jó, jó! Szia!
Sakura leült a kanapéra és kinézett az ablakon. Ránézett egy nagy barna dobozra, ami a polcon porosodik már évek óta, arra várva, hogy valaki kinyissa. Sakura levette és kinyitotta, kivette belőle régi naplóját és fölvitte a szobájába. Leült az ágyára és olvasni kezdte. Évek óta nem nézett bele ebbe a könyvecskébe, mert olyan dolgokat tartalmazott, amik nagyon fájtak neki. Az első két oldal után becsapta a könyvet és letette az asztalára.
- Sasuke is pont olyan! Utálom az ilyen, beképzeld fel zselézett hajú idiótákat. – dühöngött Sakura és sírt. Felhívta legjobb barátnőjét Hinatát.
 - Halló.
- Szia Hina! Nem lenne kedved ma itt aludni?
- De persze! Miért vagy ilyen felzaklatott?
Választ nem kapott, mert Sakura levágta a telefont.” Szegény Saku!”- gondolta Hinata és elkezdett csomagolni. Fél óra múlva már ott is volt. Csöngetett.
- Szia Hina! Kösz, hogy eljöttél!
- Szia Saku!
Sakura beengedte Hinatát. Leültek a nappaliba.
- Gondolom az előző ügy zaklatott fel ennyire? Ugye igazam van.
- Igen, Hina. Igazad van! Csak tudod Sasuke is tökre, hasonlít arra a fiúra és… és…
- Tudom Sakura ne, folytasd! Felkavart ez az egész ugye?
- Aha!- fakadt sírva Sakura.
- Holnap szólunk a senseinek, hogy ültessen el, jó? Csak ne sírj!
- Kösz Hinata én annyira hálás vagyok!- majd Sakura átölelte barátnőjét - De eleget sírtunk! Menjünk együnk valamit! Utána pedig tanuljunk!
- Jó! De én csinálom a vacsit!
- Én addig megcsinálom a holnapi kaját a suliba!
- Oké!
Hinata megcsinálta a kaját, Saku a reggelit. Leültek vacsizni. Utána 2 órájig ügyködtek a leckéjükkel. Letusoltak és bementek a szobába. Ahol megnéztek 2 filmet, utána eltették magukat holnapra.


Borús reggelre ébredtek Konoha lakosai. Sakura és Hinata rosszkedvűen keltek fel. Amíg Hinata letusolt és felöltözött Sakura csinált egy kis teát. Utána Sakura ment el tusolni. Miután végzett ellenőrizték a cuccaikat, fogtak egy esernyőt és elindultak. Egy kicsivel előbb indultak, hogy meg tudják beszélni sensejükkel a dolgokat.  Beértek a suliba, elpakolták az esernyőt és elindultak a tanári felé. Útközbe összefutottak Sasukéval.
- Sziasztok!-köszönt a fiú
- Jó reggel!- mondta Hina.
- Szia!- motyogta Sakura és sóhajtott egyet.
- Figyu! Tudnánk egy kicsit beszélni?
- Persze! Ha végeztem a dolgommal.- válaszolt Saku, de még mindig csak a talajt nézte.
Hinata kopogott a tanári ajtaján.
- Jó reggel Asuma-sensei! Kakashi-sensei már itt van.
- Igen lányok! Pillanat.
- Köszönjük!
Pár másodperc múlva kilépett az ajtón a lányok senseje
- Jó reggelt! Miben segíthetek lányok?
- Csak annyi történt sensei, hogy szeretnék helyet cserélni Inóval.- mondta Saku.
- Ennek mégis mi az oka?
- Csak annyi, hogy Ino már nem szeretne Gaara mellett ülni! És inkább én is elülnék Sasuke mellől, ha lehet.
- Persze! Csak nyugodtan!
- Köszönöm sensei! Viszontlátásra!
- Viszontlátásra!
A lányok ki mentek a tanáriból.
- Ez könnyen ment!- mondta megkönnyebbülten Hina
- Szerencsére!- mosolyodott el Saku.
Beérte az osztályba és elindulta Tenten és Temari felé, amikor Sakurának valaki megszorította a karját.
- Most már beszélhetünk?- kérdezte Sasuke a megszeppent lánytól.
- Ö… Ö… persze? – válaszolt bizonytalanul Saku. - Mindjárt jövök Hina!
-Oké! Persze!
Sasuke „elrángatta” Sakurát egy nyugisabb helyre.
- Mi a francot akarsz?- próbálta kitépni a kezét Sasuke szorításából, de Sasuke nem engedett.
- Addig nem foglak elengedni, amíg el nem mondod, hogy mi a franc bajod van velem! Gyerünk Sakura halljam!
- Semmi közöd sincs hozzá! De ha annyira erősködsz, akkor elmondom! Csak nem szeretem az olyan embereket, mint te! Ennyi!
- Nem is ismersz!
- Azt te csak hiszed! Elég rád néznem és tudom milyen vagy! Utálom az olyan fiúkat, mint te! Most pedig leszel szíves elengedni a kezem!
- Hogy ítélhetsz meg egy embert a kinézete alapján?
- Nem ítéllek meg a kinézeted alapján csak volt már dolgom olyannal, mint te!- ordibálta Saku már zokogva.
- Sajnálom de, egyelőre még ki kell, hogy bírd a közelemben!- mondta gúnyosan Sasuke
- Ebben nagyon tévedsz! Neked kell kibírnod Ino mellett!- Mosolyodott el gúnyosan Saku.
- Hogy mi? Ezt nem úszod meg ilyen könnyen!
- Majd meglátjuk! De most mennem kell kémia órára.- És Saku már rohant is.
„hű! Ez húzós volt!” gondolta Saku és leült Gaara mellé.
- Szia! Mától én leszek a padtársad!
- Oké!- nyögte elképedten Gaara.
Elkezdődött a dög unalmas óra! Sasuke meg tudta volna ölni Sakurát ebben a pillanatban. Idegesítette a mellette ülő Ino jelenléte. Ráadásul egy lány megsértette a büszkeségét. „Ezt nem úszod meg Sakura Haruno” gondolta. Ekkor megszólalt az óra végét jelző csengő!



Mindenki indult az öltözőkbe, mivel a következő óra tesi volt. Temari és Tenten oda ment Hinatához és Sakurához, majd ők is elindultak. Sakura sokkal jobban érezte magát most, hogy nem kell Sasuke mellett ülnie, ráadásul Gaara elég jó fejnek bizonyult. Az öltözőben Ino már megint valami hülyeséggel kérkedett. Sakura és barátai csak annyit hallottak, hogy Sasuke is benne van.
- Biztos azt találta ki, hogy járnak.- mondta Tenten.
- Szerinted csak kitalálta?- kérdezte Sakura gúnyosan.
- Jól megszívattad Sasukét Saku!- ismerte el Tema. – De miért is utálod ennyire?
- Délután gyertek át, és este aludjatok ott majd mindent, elmesélek!
 - Oké!- mondták a lányok kórusban és elkezdtek öltözni. A tesi órát Kurenai tartotta, aki a gyerekek szerint egy szadista tanár. Amikor a lányok kiléptek az öltözőből meglepetten, vették észre, hogy a fiúk is ott vannak.
- Jó napot gyerekek! A fiúk senseje ma hiányzik így összevontalak titeket. Kezdjük az órát 20 körfutással, majd lesz egy kidobós meccs vegyes csapatban.
- Na csak egy hiányzott!- jegyezte meg Hina és elkezdett futni barátnőivel. A 20 kör után megválasztották a két csapatkapitányt.
- Sasuke és Sakura ti lesztek a csapatkapitányok! Igyekezzetek! – parancsolt Kurenai
Sasuke csapata: Ino, Choji, Tema, Kankoru, Shika, Neji és még 6 egyéb diák.
Sakura csapata: Hina, Tenten, Kiba, Shino, Naruto, Lee, Gaara és még öten.
A meccs kezdetét vette, ami nem volt túlzottan barátságosnak mondható. Amikor Sasuke dobott Ino elkezdett valami pom-pom lányos szöveget ordibálni, ami teljesen kikészítette Temarit, aki behúzott egyet Inonak. Ezért mind a ketten kiálltak: Inonak folyt a vér az orrából, Temát meg kiállították.  És, hogy igazságos legyen a másik csapatból is kiállítottak két embert. A meccs ment tovább. Először Choji esett ki utána meg Lee. Shika nagyon kezdte unni az egészet ezért leült a pálya közepére Naruto meg egy jól irányzott labdával, kiütötte.
A meccs végére mindenki fájt valamilye. Hinatának megzúzódott az ujja, Tenten alig bírt lábra állni és így tovább. Végül már csak Sasuke és Sakura maradt a pályán. Mind a ketten nagyon fáradtak voltak, de egyik se adta fel.
- Add fel Sakura! Semmi esélyed!
- Te csak azt hiszed!
- Nem hiszem, ha nem tudom!
Ebben a pillanatban Sasuke hatalmas erővel eldobta a labdát, ami épp, hogy nem találta el Sakurát. Ezután Sakura következett. Ő is egy nagyon erős labdát dobott, de Sasuke egyszerűen kikerülte. Ez így ment még 10 percig, amikor Sakura elvesztette Az egyen súlyát. Ezért Sasuke gyomorszájon találta. Sakura hátra esett a fájdalomtól, még levegőt is alig bírt venni.
- A nyertes Sasuke csapata. És most Sasuke segíts Sakurának, utána kísérd el az orvosiba. A többiek mehetnek öltözni, és aki még nem volt az orvosiba az most menyjen!- adta ki utasításait Kurenai.
Sasuke oda ment a még mindig földön fekvő lányhoz és segített neki fölállni, miközben ezt súgta neki:
- Mondtam, hogy nem úszod meg!
- Nagyon rendes vagy! De most engedj el, van két lábam! – mondta Sakura de, amikor Sasuke elengedte összerogyott, de szerencsére Sasuke elkapta.
- Ezt nem tartom jó ötletnek!- mondta a fiú gúnyosan: Karjaiba vette Sakurát és elindult vele az orvosi szobába.


Mire odaértek Sakurának a feje egy rákéra hasonlított. Saku bekopogott, mivel Sasukénak nem volt szabad keze. 
- Tessék?- nyitott ajtót a nővér.
- Jó napot! Ma tesi órán kiütőztünk és Sakurát gyomorszájon, találták egy erős labdával. Nem érzi magát túl jól.- mondta a fiú.
- Nem tudom milyen órátok volt, de ma legalább 10 gyerek volt itt az osztályotokból. Tedd csak le Sakurát arra az ágyra.- mosolygott a nővér.
Sasuke odasétált az ágyhoz Sakurával, és letette rá.
- Mond csak Sakura. Nem vagy te lázas?- kérdezte a nővér aggodalmasan.
- Nem!- felelte Sakura. Rá nézett Sasukéra, aki gúnyosan mosolygott.
- Köszönöm Sasuke, hogy ide hoztad. A következő szünetben, majd megmondom, hogy, hogy van. De most menj, mert a végén elkésel az óráról.- tessékelte ki Sasukét a nővér a szobából.
Amikor Sasuke visszaért az osztályba „letámadta” Hina, Tenten és Tema.
- Hogy van Sakura?- kérdezték egyszerre.
- Nyugi lányok! Nem tudom, azt mondta a nővér, hogy a következő szünetben, majd megmondja.
- Ha valami baja lesz! Esküszöm, hogy élve megnyúzlak!- fenyegetőzött Tema.
Megszólalt a csengő és elkezdődött az osztályfőnöki óra.
- Jó napot gyerekek!- lépett be az osztályba Kakashi
- Jó napot sensei!- köszöntek a gyerekek.
- Sasuke!
- Igen?- kérdezte Sasuke gyanakodva.
- Hogy van Sakura?
- A nővér azt mondta, hogy a következő szünetben tudja csak megmondani, hogy, hogy van.
- Értem! Most pedig álljon fel az, akinek lett valami baja a mai tesi órán.
Több mint az osztály fele fölállt. Csak néhány fiú maradt ülve.
- Üljetek le! Ez mégis mire volt jó?(néma csend és mindenki a földet nézte) Még szerencse, hogy senkinek se tört el semmije. Mellesleg ki volt az, az idióta, aki gyomorszájon dob egy lányt teljes erejéből? Gyerünk, álljon fel!
Sasuke fel állt.
- Gratulálok! Jól indítasz! És mi lett volna, ha véletlenül úgy találod el, hogy meghal? Óra után haza kíséred megértetted?- ordibált Kakashi Sasukéval. Hinata jelentkezett.
- Igen Hinata?
- Sakurát nem jó ötlet haza kísérni, mert nincsenek otthon a szülei.
- Értem. Akkor Sasuke haza viszed, és ott maradsz vele! Megértetted?
- Igen.
- Leülhetsz!- mondta a sensei már egy kicsit higgadtabban.
Az óra hátra levő részében megbeszélték az egyéb osztályfőnöki dolgokat. Majd megszólalt a csengő.


Tenten, Hina, Tema és Sasuke igyekeztek az orvosi szoba felé. Amikor a nővér ajtót nyitott egyből össze visszakérdezgettek mindent.
- Nyugalom gyerekek! Sakurának szerencsére nincs semmi komoly baja, de minimum 2 hétig ágyban kell lennie, és nem tud lábra állni.- nyugtatta a gyerekeket a nővér.
- És most hol van? – Kérdezte Hina.
- Éppen alszik. Gondolom tanítás után, kíséritek haza.
- Nem. Az osztályfőnökkel megbeszéltük, hogy Sasuke most haza viszi. – mondta Tenten
- Értem. Akkor fel is ébresztem.
- Nem, nem kell. Úgy se tud lábra állni. Mindenféleképpen vinni kell.- szólt közbe Sasuke.
- Akkor ott van ahova letetted. – mosolygott a nővér.
Sasuke bement a szobába. Sakura olyan volt, mint egy angyal. Sasuke belepirult, ahogy nézte a lányt. Hirtelen elfogta a bűntudat, azért amit tett. Szívesen leülne, és órákig elnézné a békésen alvó lányt. Kicsit ki volt pirulva és sápadt is volt. Sasuke megfogta a homlokát, és meglepődötten tapasztalta, hogy egy kicsit meleg. Óvatosan a karjaiba vette és kivitte.
- Tessék Sasuke! Ezt add oda Sakura szüleinek. – nyújtott át egy papírt a nővér.
- Oké. – vette át a papírt Sasuke.
- Tessék Sasuke! Ezzel mehettek ki. – nyújtott át egy papírt Tema.
- Köcce. Na akkor mi megyünk. Sziasztok!
- Sziasztok! És vigyázz Sakurára!- köszöntek el a lányok.
Sasuke megmutatta a „kimenőjüket” és elindult a megadott címre. „Na, remek! Itt vagyok egy alvó lánnyal a kezemben, ráadásul, akire egész délután vigyáznom kell” – mérgelődött magában Sasuke. De amikor ránézett az alvó lányra egyből megnyugodott. Sakura néha, néha felnyögött, de semmi más nem történt egész úton. Amikor megérkeztek Sakura lakására, Sasuke elő kutatta a kulcsot és bement. Sakurát lerakta a kanapéra, majd körül nézett, hogy mi hol van. Amikor végzett vissza ment Sakurához és leült vele szembe. Várta, hogy a lány fölébredjen. Végül ő is elaludt ülve. Sakura lassan ébredezni kezdett. Amikor kinyitotta a szemét nagyon meglepődött, mert otthon volt. Elfordította a fejét és még jobban meglepődött, amikor meglátta az alvó Sasukét. De utána elmosolyodott, mert olyan aranyos volt, ahogy ott aludt. Fel akart ülni, de a fájdalomtól felnyögött és hagyta az egészet. A nyögésre Sasuke felébredt és rá nézett a lányra. Sakurának bekönnyezett a szeme.
- Maradj nyugton! Nem szabad se ülnöd, se járnod 2 hétig. Most pedig fölviszlek a szobádba!- állt fel Sasuke.  
- Na ne! Egyátalán, hogy kerültem ide! És te miért vagy itt?
- A sensei mondta, hogy hozzalak haza és vigyázzak rád! – felelte egyszerűen Sasu
- Értem.
- Most pedig felviszlek!
- De hogy viszel! Ne érj hozzám!
- Szerinted hogy hoztalak haza a suliból? – kérdezte gúnyosan Sasu.
- Ezt nem hiszem el! Mért nem valamelyik csaj…
És így tovább. Sasu nagyon megunta az egészet ezért betapasztotta Saku száját egy csókkal.
Saku ledöbbent, így Sasuke könnyű szerel, föl vitte a szobájába, majd lette te az ágyára még mindig döbbent Sakurát.


Sakura legalább fél óráig csak feküdt és azt se tudta, hogy mi van.
- Lemegyek és  csinálok neked teát, hogy be tudd venni a fájdalomcsillapítót oké? –Sasuke elindult az ajtó felé - Hahó föld hívja Sakurát!
- Hogy mi van? Ja persze menj csak.- tért vissza a valóságba Sakura.
Amikor Sasuke kiment az ajtón Sakura már azon gondolkozott, hogy, hogy fogja kinyírni azt a szemetet. „Hogy merészelte! Ha felépülök komolyan, mondom, kicsinálom!- dühöngött magában Saku. De azt el kellett ismerni-e, hogy nagyon jól esett a csók.  Ha visszagondolt az eseményekre Sakura feje kezdett egy paradicsomra hasonlítani. Ebben a pillanatban lépett be Sasu.
- Mi van Sakura? Megint fel ment a lázad?- lépett közelebb a lányhoz Sasu és megnézte a homlokát.
- Semmi bajom!- tolta el Sasu kézét Saku.
- Tessék a gyógyszered!
- Mi a francnak nekem gyógyszer? Semmi bajom nincs az égvilágon! Csak egy kicsit fáj és ennyi! Ezért nem fogok mű szarokat beszedni- dühöngött Sakura és elfordította a fejét.
- Ahogy gondolod! De ne nyafogj, ha síkíthatnékod van.
- Jól van, na! Csak add már ide. – kapta ki a pirulát Saku Sasu kezéből. – És a teát is, ha
kérhetem!
- Inkább segítek!
- Kösz! Nem kell!
- Ha le akarod magad önteni egy bögre meleg teával, akkor csak szólj. De azt tudod, hogy nem ülhetsz fel! – ironizált Sasuke.
- Jól van, na! Csak add már oda azt a szart!
Sasuke megtartotta Sakura fejét, amíg bevette a pirulát. A műveletet sikerült sikeresen elvégezni.
- Fúj! De rossz!
- Melyik a tea vagy a gyógyszer?
- Szerinted melyik te okostojás? Mellesleg miért csókoltál meg?
Sasu egy kicsit meglepődött a kérdésen. Azt gondolta, hogy megúszta az egészet.
- Csak befogtam a szád, mert már megint idegesítő voltál.
Erre Sakura elkezdett röhögni. Igaz fájt neki, de ettől függetlenül fél óráig nem nyugodott le.
- Most meg mi olyan vicces?
- Semmi. Csak nem hazudsz jól!
Erre Saku még jobban elkezdett röhögni. Sasu erre úgy nézett Sakura, mint egy idiótára, akit most engedtek ki a dili házból.
- És mond csak Sakura. Nem fáj, ahogy nevetsz
- Dehogy nem! Nagyon is!
- Akkor jobb lesz, ha abba hagyod még mielőtt tényleg valami komoly bajod lesz!
- Oké! Ha megmondod az igazat!
- Mit mondjak meg?
- Nagyon jól tudod!
- Haggyá má békén! Megint kezdesz idegesítő lenni!
- Nem érdekel! Csak hagy, halljam.
- Ha ennyire akarod! Nem tudom!
Sakura már megint elkezdett nevetni. „Te jó ég!” – gondolta magában Sasu és leült Sakura ágya szélére. Amikor Saku megnyugodott Sasuke elment csinálni valami kaját. Addig Sakura próbálta nem észre venni a fájdalmat, ami miatt tényleg sikítani tudott volna. „A francba! Tényleg igaza volt Sasukénak! Nem kellett volna annyit nevetnem”- gondolta. Sasuke összeütött egy egyszerű szendvicset és felvitte Sakunak
-Köszönöm!
- Nincs mit!
Mind a ketten megették a szendvicsüket.
- Sakura szerintem aludj egyet!
- Oké! De te se állj itt! Nyugodtan ülj le az ágyam végére, felhúzom a térdem.- mosolygott Saku.
Sasuke leült Sakura ágyának a végébe és neki dőlt a falnak.
- Nyugodtan nyújts ki a lábad! Gondolom, fáj a hasad.
- Oké.
Sasuke két perccel később el is aludt és rádőlt Sakura. Sakura csak megmosolyogta a dolgot, de amikor Sasu átkarolta a derekát elpirult. Majd ő is elaludt.


Végre kicsöngettek az utolsó óráról. Hina, Tema, és Ten siettek, ahogy tudtak Sakura lakására.
- Jézusom, amit ketten azok csinálhattak ! Csoda, ha nem lesz betörve egy-két ablak. – gondolt bele Hinata.
- Igazad van! Jobb, ha sietünk – helyeselt Ten.
Temari csak a vállát vonogatta
Amikor beléptek az ajtón nagyon meglepődtek a csenden. Mind a 3 felmentek halál csendben az emeletre. Amikor benyitottak a szobába, mind a hárman nagyon meglepődtek. Sasuke Sakurán aludt, közben átkarolta a derekát és Saku is aludt. Mind a 3-man elmosolyodtak, mert olyan aranyosak voltak ott ketten. Csendben becsukták az ajtót, ne hogy felébredjenek. Lementek a konyhába, hogy csináljanak valami kaját.
- Ez hihetetlen! Egyik nap ki akarják nyírni egymást, másnap meg együtt alszanak. – csodálkozott Hina miközben zöldséget szeletelt.
- Ezt még nekem is nehezemre esik elhinni! Pedig ez nagy szó.- nevetett Tema.
Csöngettek.
- Biztos a fiúk! Megyek ajtót nyitni. – indult Ten.
- De egy szót se Sakuról és Sasuról! Lehet, hogy ez véletlen.
- Igen, igaza van Hinának!
- Jó, jó!
Tenten kinyitotta az ajtót.
- Sziasztok fiúk! Gyertek!
- Szia Tenten! – mondta Neji és adott egy csókot kedvesének.
- Hali!- köszönt Naruto is.
Tenten bevezette a két fiút a szobába.
- Szia Hinata! – ölelte meg Hinát Naru.
- Szi… szia!
- És Sakura hol van? – kérdezte Neji.
- Alszik! – válaszolt Tenten.
- És Sasuke?
- Itt vagyok! Csá! – sétált le a lépcsőn Sasu.
- Hogy van Saku?
- Egész jól! Volt ereje kb. 1 óráig nevetni.
- Na igen! Ez a mi Sakunk. – nevetett Tema és mindenki.
Sakura lassan nyitotta ki smaragd zöld szemeit. „ébredezik” Hallotta valaki hangját. A szeme nehezen szokott hozzá a világoshoz. Amikor végre tisztán látott, Egy nagy mosolygós felet látott meg. Akkorát sikított ijedtében, hogy csoda az, hogy minden ablak épp maradt.
- Naruto! Ilyet ne csinálj  még egyszer légy szíves
- Bocsi Saku! Na és, hogy vagy?
- Köszi jól! Jé, mindenki itt van?
- Na ja, álomszuszék! – mosolygott sejtelmesen Tema.
- Hogy aludtál? – kérdezte mosolyogva Hina.
- Köszi! Jól!
- Tessék! Egyél valamit! – nyújtott át egy tál Rament Tenten.
- Köszi!
- Tessék itt a lecke! – rakott le egy táskát Neji Sakura asztalára!
- Köszi! De ezzel nem kellett volna fáradnod Neji! – mosolygott Saku.
- Ha ettél lécci vedd be a gyógyszered. – adott oda egy pirulát Sasuke.
- Oké! – vágott egy grimaszt Saku, amin mindenki elkezdett nevetni.
- A továbbiakban, úgy lesz, hogy ameddig anyud nem jön haza Sasuke lesz itt veled, és vele fogsz tanulni! Felhívtam anyudat, hogy mi történt és mindent tudd! – ült le Saku ágyára Hina.
- Köszi mindent!
- Ugyan nincs mit! – mondták egyszerre a többiek.
- Mi most megyünk! Már későre jár. – búcsúzott Neji!
- Mért mennyi az idő?
- Hét óra.- válaszolt Naru.
- Egy kicsit elaludtam! Sziasztok! – mosolygott Saku.
Mindenki elment. Csak Sasuke és Sakura maradt a házban.

Sakura bevette a fájdalom csillapítóját. Utána elkezdett olvasni, amíg Sasuke tv-t nézett. „Mi a francot fogok csinálni, amíg feküdnöm kell? És mért pont Sasuke? Anya gyere haza!” – imádkozott magában Saku. Sakura ágya végébe ült Sasu. Néha-néha megmosolyogta Sakurát, aki ha észrevette küldött egy-két gyilkos pillantást. „Egyátalán nem értem a fiúkat!”- sóhajtott Saku és lerakta a könyvét.
- Na mi van Saku? Csak nem unatkozol? – kérdezte gúnyosan a fiú.
- Pukkadjál meg! Ha nem dobtál volna meg, teljes erődből, akkor most neked se kéne itt ülnöd! – durcáskodott Saku.
- Ez igaz! De ha te nem ültetted volna mellém azt az idegesítő fruskát, akkor nem lettem volna ideges, és simán megúszhattad volna!
- Jól van, na! Hagyjuk az egészet!
- Mellesleg nem kéne tanulnod?
- És neked?
- Nem!
- Akkor nekem mért kéne?
- Mert én azt mondtam!
- És ki vagy te, hogy megmond, hogy mi csináljak?
- Nem hiszem, hogy olyan állapotban vagy, hogy megtudnál akadályozni! – mosolygott gúnyosan Sasu.
- Te szemét! Pont olyan vagy, mint Sai! – amikor Saku kimondta a nevet gyorsan befogta a száját. „ezt nem kellett volna!”
 - Hogy ki?
- Mindegy!
- Azt mondtad, hogy Sai?
- Mondom, hogy mindegy!
- Válaszolj!
- Igen! És akkor mi van?
- Hány éve jársz ebbe a suliba?
- Kettő, de semmi közöd nincs hozzá!
- És neked ez a Sai évfolyamtársad volt?
- Aha.
- Persze, hogy hasonlítok rá, mivel a legjobb barátom volt!
- Hogy mi? – Saku hirtelen felült, de a fájdalomtól akkorát sikított, hogy még a szomszédok is megijedtek.
- Te idióta! Ezt ne csináld még egyszer! A szívbajt hoztad rám!
- Bocsi! Aú! Ez nagyon fáj! – markolta Sasu kezét Saku.
- Na látod, ezt elhiszem! A nővér adott valamit, mert tudta, hogy valami ilyesmit tuti, hogy fogsz csinálni. – Sasu elengedte Sakura kézét és levette egy dobozt a polcról.
- Tessék ezt vedd be!
Sakura elvette a gyógyszert és gyorsan be is vette. 10 perc múlva már sokkal jobban érezte magát.
- Na jobb?
- Aha! Köszi!
- Akkor jó! Nincs mit. De mi is van Saival?
- Hát… a barátom volt. De csúnyán átvert! És te nagyon hasonlítasz rá.
- Én emlékszem rád! Csak egyszer láttalak! Tudtam, hogy valahonnan ismerős vagy!
- Te viszont nem is rémlesz nekem. Lehet, hogy láttalak de, nem maradtál meg bennem. Viszont Itachit ismerem. Gondolom a bátyád.
- Ezt honnan tudod? És honnan ismered?
- Az Uchihából! Eggyel fölöttünk jár. Véletlenül ismertem meg.
- Itachi egy szemétláda! A szüleim halála után elment valamerre és az óta csak most hallok róla valamit. Hát ez nagyszerű, pont vele kell egy suliba járnom! – sóhajtott Sasu.
- Nyugi jövőre ballag!
- Jaj de jó! Csak az a baj, hogy a mi osztályunk ballagtatja. A ballagásra majd magamat vágom gyomorszájon! – nevetett Sasu és vele Saku.
- A szomszéd szobában nyugodtan aludhatsz az este! A folyosó végén van a tusoló. Mellesleg van itt cuccod?
- Aha! Amikor megérkeztek a csajok haza ugrottam.
- Oké! Szegény Naruto és Neji! Tényleg lányosak néha, de hogy te lányoknak is nézed!
- Ha-ha nagyon vicces vagy! Jóét!
- Neked is!
Sasuke kiment a szobából és lekapcsolta a villanyt.


Másnap reggel Sasuke korán ébredt. Olyan hat óra lehetett. Fel kelt és kinézett az ablakon. Szép napos időnek ígérkezett a mai. Csendben kiment a szobából és benyitott Sakurához. Saku édes deden aludt. Sasuke lement a földszintre és bekapcsolta a tv-t. Nem talált semmi érdekeset, ezért inkább úgy döntött, hogy csinál valami ehető reggelit. Éppen a hűtőt nyitotta, amikor megszólalt a telefon.
- Ki a franc lehet ilyenkor? – kérdezte magától és felvette a telefont.
- Halló?
- Szia! Itt Sakura anyukája. Sakura nem vette fel a mobilját, ezért hívom ezt a telefont. Ugye jól van? De megtudhatnám, hogy ki is vagy?
- Én Sasuke Uchiha. Igen, Sakura jól van, csak alszik.
- Ja, tényleg Hinata említett. Csak azért hívlak, mert gondolom, igazán nem szeretsz főzni. A hűtőben legalul találsz gyors kaját kb. 2 hétre valót. Ja, és mond meg Sakurának, hogy tovább kell maradnom 5 nappal. Nagyon köszönöm, hogy vigyázol a kislányomra. Szia!
- Csókolom. A francba még öt nap? De legalább főzni nem kell. Te jó ég mi lesz itt még több mint egy hát alatt?
Sakura a telefon csörgésére ébredt föl. „ki a fene hív ilyenkor?” – dühöngött Saku és lelökte telefonját a földre, aminek kiesett az akuja és ezért kikapcsolódott. Sokáig forgolódott és meglepetten vette észre, hogy csak egy kicsit fáj a hasa. Felült és elmosolyodott. Ekkor nyitott be az ajtón Sasu.
- Jó reggelt! – köszönt.
- Neked is!
- Anyud az előbb hívott, hogy még 5 napot maradnia kell.
- Hát ez nagyszerű! Fogta a fejét Saku.
- De te miért is ülsz? És hogy ültél föl? Mi történ a mobiloddal?
- Hát, az úgy volt, hogy felébredtem a csörgésre és lelöktem a telefont. Nem tudtam vissza aludni, ezért forgolódtam és meglepetten vettem észre, hogy nem is fáj annyira. Utána föl ültem. Ennyi.
- Aha. De szerintem akkor se kéne ülnöd. De ahogy gondolod.
- Jól aludtál.
- Ja!
- Akkor jó! Mosolygott Saku.
- De mit álmodtál az este? Mert egyszer sikítottál utána, elkezdtél sírni.
- Télleg?Hogy őszinte legyek nem tudom.
- Értem! Szólj, ha éhes leszel!
- Oké! De te mikor keltél?
- Hát. Elég korán. De neked viszont elég kómás fejed van!
- Ha-ha! Mókamester. Utálom, ha felkeltenek! De visszaaludni soha nem tok! – durcáskodott Saku.
- Ne nekem mond! Anyudnak.
- Mé? Ő volt!
- Ja!
- Hopp.
- Semmi baj! Mondtam, hogy alszol.
- Köszi! De mit csináljunk?
- Lövésem sincs.
- Én mindenesetre nem üldögélek itt! Megpróbálok fel állni!
- Sakura szerintem ezt nem jó ötlet!
- Nem érdekel!
- Akkor segítek!
- jó!
Sasuke átkarolta Saku derekát, Saku pedig, Sasu nyakát és így sikerült lábra állnia.
- Oké! Most már elengedhetsz!
- De ezt akkor sem kéne!
- Még mindig nem érdekel!
Sasuke elengedte Sakurát.

Sakura egy darabig bizonytalanul állt, de egy idő után egyre magabiztosabban és elindult. Az első lépéseket nehezen tette meg, de utána simán ment, mintha semmi se történt volna.
- Én megmondtam, hogy semmi bajom sincs.
- Jó! De a nővér...
- A nővér is tud tévedni! Gyere, menjünk le enni.
- Biztos vagy benne?
- Sasuke!
- Oké! Békén hagylak!
Lementek a földszintre. Sakura benézett a hűtőbe és megtalálta a gyorskaját. DE inkább neki állt valami egészségesebb reggelit csinálni.
- Na lássuk miből élünk. Azt hiszem össze dobok egy egyszerű rántottát. Sasu ugye szereted a rántottát?
- Aha! De anyud mondta...
- Tudom! De most ilyen kedvemben vagyok. – mosolygott Saku.
Elővette a tojást. Miközben a tojást csinálta, oda rakott egy kanna teát is. Sasuke gondosan figyelte a lány minden lépését, ha esetleg nem bírná tovább.  De Sakura a jelét se mutatta, hogy nincs jól. Miután megcsinálta a reggelit és a teát, ki rakott két tányért és poharat.
- A tea még nagyon meleg, addig elmegyek, meglocsolom a virágokat!
Saku elővett egy rózsaszín kis kannát és megtöltötte vízzel. Sasu a kanapén ült a nappaliban és figyelte a szorgoskodó lányt.
- Na mi van Sasuke? Még nem láttál fehér embert? – kérdezte nevetve Saku, miközben egy virágról szedte le az elszáradt leveleket.
- Haha!
Sakura megcsinálta az egészházban kb. 5 perc alatt.
- Sasuke gyere!
- Megyek már!